Az éj már
Az éj már álmosan dorombol,
mint egy kényes házi kedvenc,
elszólíttattál két karomból,
simogatást merre lelhetsz?
Szellemcsókod érinti ajkam,
s rajt hagyja ízének nyomát,
otthont leltünk ketten e dalban,
aludj, Szívem, jó éjszakát!
Parázsöröklét
Szeretlek mint csupán az szerethet
akinek szerelme pislogó parázs
odavettetett már a szeleknek
melyek dühe ölő s éltető varázs
istenszájként olt el égő gyertyát
azon a tortán amely az emberlét
ám miként az újraéledő gyertyák
belé is leheli újabb…
ahogy a szél
szeretnélek úgy szeretni
ahogyan a szél szeret
amikor a földre söpri
a fákról a levelet
és azután továbbfújja
lágyan s mégis szabadon
szeretnélek szeretni mint
szél babrál a hajadon
szeretnélek úgy szeretni
mellékesen könnyedén
ahogy a szél zúg…