A negyvenéves férfi

Tudom, hogy Tudom, hogy szeretlek. Tudod olyan ez, mint egyedül lenni egy helyen, amit szeretek, de ahol nem voltam még egyedül. Nyár van, alkonyat van és csend. Persze nem teljesen. Valami valahogy mindenképpen hangot ad. A szobában ülök, a nyitott ablak mellett, és az ágyat…

13 Kétszer jártam Lyonban azután, hogy a négy év véget értével elutaztam belőle. A két utazás közül a második egy nászút volt, melynek során második feleségemmel Lyonon kívül Marseille-be is eljutottunk. Lyonban közel egy hetet töltöttünk, boldogan, felszabadultam, mindent…

Firenze (emlék) Túl az Arnón volt egy templom nevét immár nem tudom Átkeltünk a Régi Hídon egy novemberi napon Régi emlék vén november régen nincsen híre már Én sem vagyok az az ember szívem más ritmusra jár Átkeltünk a Régi Hídon megnézni egy templomot de a…

12 Lyon tehát a lakásomban kezdődött, a tizenharmadik emeleten. Onnét egy szintet lépcsőn tettem meg lefelé, majd lifttel ereszkedtem tovább a földszintre. Ha kiléptem a kapun, vagy hátrafelé indultam el, hogy a háztömb kerítésének egyik résén át rövidítőn keresztül jussak…

Világvégén Teherán,ott köszönt egy teve rám.Kérdezte, hogy hol van Bagdad,mert ő bizony oda baktat.Hol is van az jobbra? balra?,mondtam a fejem vakarva.El voltam egy kicsit veszve,Közel-Kelet: olyan messze…Azt mondtam hát inkább neki:Figyelj, teve, a Kentucky,az biztos, hogy nyugatra…

11. Voltaképpen itt kezdődik Lyon, a valódi, a megírandó. Az, amelyik nincs egy útikönyvben, sőt semmilyen más könyvben sem. Az a Lyon, amelynek csak úgy van köze a Fourvière domb római színházához vagy a régi negyed gótikus házaihoz és kisvendéglőihez, ahogy az ember élete…

Egy utazás margójára Ha nem jöhetsz a két karomba Hát öleljen át a Tevere Csókolja végig tested Róma És ölelkezz bátran te vele   Egy hétre nyugton adlak neki Ígérem, féltékeny nem leszek Utcáin sétáld magad te ki Hiszen minden út oda vezet   S ha néha-néha…

10. Úgy éltem a tizenharmadik emeleten, mint Montaigne kastélya toronyszobájában, csak éppen Montaigne sztoicizmusa nélkül. Bár gyanítom, hogy a sztoikusok, s talán maga Montaigne is, valójában végtelenül sebzett és érzékeny lelkek voltak, akik védekezésképpen találták ki a…

Őrizzen így Bár volnék, mint akár Keats oly örök, akinek vízre lett írva neve, miként a versben, melyet a görög vázához írt: a nem hallott zene is jelzi azt, hogy megállt az idő, mert ami szép az örökké igaz, hát így bújik a szépségből elő a néhány verssor, mely…

9 Mindez persze túlzás. Az első perctől fogva, hogy a lakásba betettem a lábamat jártam onnét le a városba, hiszen azzal kezdődött lyoni életem, hogy el kellett mennem órát tartani az egyetemre. És ahogy a kisdiák, telve szorongással, szeptember első napján kénytelen…

Lyon ott kezdődött, hogy beléptem ebbe a lakásba, oda, ég és föld közé, a tizenharmadik emeleten, ahová lifttel lehetett feljutni, de nem végig, az utolsó emeletet a háztervezés különös szeszélye folytán lépcsőn kellett megtenni, mintha az építész elfelejtkezett volna a ház…

Szonett a vonatútról Vonatút, indulóban Örs felé. De közben egyfolytában csak veled. Orromban illatod, a tegnapé. A távolságot oldja közeled. Mindaz, mi volt időtlenség bennem. Az ujjaimban érzem testedet. És az emlék segít elviselnem, hogy nem lehetek mostantól veled. Úgy vagy…

A tizenharmadikon laktam, ég és föld között. A legfelső emeleten, olyan magasságban, ami tériszonyos barátaimat megrémítette, és még én sem éltem ennyire közel a felhőkhöz (pontosabban ennyire távol tőlük, mert minél feljebb megy az ember, annál kézzelfoghatóbb a…

épp egy élet azt a reggelt megírni édes amikor ott ébredtél nálam mikor úgy lett örök a véges miként lehet nyár februárban miképpen csak tőlünk függ kedves hogy mit kezdünk az életünkkel hogy lehet-e a lehetséges lesz-e majd még más közös reggel ültem ott kint a…

„Tizenhárom emeletes ház mindössze négy akadt a városban”, írtam a tizenharmadik emeleti szobámban ülve az Egy polgár vallomásai kezdőmondatát véve mintául, de elakadtam, miként minden addigi kísérletemben. Máraira is azért próbáltam támaszkodni, hogy megtaláljam a…

A költészet A versírás még nem költészet, a költészet egészen más, mint amikor valamit nézel, s a látványból lesz látomás. Tegnap, ahogy néztelek téged abban a sárga ruhádban, pont így lett belőled költészet, szavak nélkül, csak hangtalan. És most egy verset…

Lyonba egy szeptember végi estén érkeztem, hogy milyen napon, nem tudom. Semmi emlékem nincs a valóságos megérkezésről (nyilván az ájulásig fáradt voltam az álmatlanul töltött éjszaka, az azt megelőző időszak felfokozott lelkiállapota és a tizenöt órás autóút után),…

Hét év Aztán egy reggel arra ébredsz, hogy már hét év elmúlt abból a sokból is, ami egyébként eltelt. Mert nem az a sok, ami amúgy is. Az a sok, amit egyszerre átélsz. Hogy már hét év. Vagy hat. Vagy öt. Vagy tíz. Csodálkozol e semmiségen. Csócsálgatod, mint a fogaid…

Lyonba autóval érkeztem meg, tökéletesen kialvatlanul. Ez nem teljesen igaz, mert az autóban töltött közel tizenöt óra alatt minden erőfeszítésem ellenére el-elszunnyadtam. Francia barátunk felesége vitt magával, aki Burgundiába tartott hazafelé, és szívességből útba ejtette…

zene mint a zene van és nincsen mégsem felcsendül s már el is tűnt a légben úgy vagy te is akár a mesében egyszer vagy és aztán nem vagy mégsem visz a vonat indulnék utánad jól tudom ma már meg nem talállak csak emléked mosolyod a vállad és egy hang mely felcsendült és…

Lyon, a város, talán valóban a városalapító rómaiakkal kezdődik, akik testet adtak az igének, nevet a semminek, s a világban egyszerre helye lett egy településnek, melyet ők a maguk szája íze szerint Lugdunumnak becéztek, hogy aztán a későbbi korok leljék meg valódi nevét. Az…

Versek verse A hangod lágyan békítő, akár a nyári zápor, amely a forróságra jő, mint egy régen várt vándor. A pillantásod boldogít, mint gyermeket a játék, akár egy virág, úgy virít, s rá léthossziglan várnék. Az érintésed oly finom, mint a tavaszi szellő, ha…

Egy város térben a városhatárnál kezdődik, de teljes egészében ez sem igaz. Amikor Lyonban éltem, akkor volt enyém Lyon, ha megérkeztem belé, s ha elutaztam belőle, elmaradt tőlem, mint egy megbízhatatlan útitárs. Persze beszéltem róla, meséltem ottani életemről mindenkinek,…