Várrom
Adj egy csókot, holnap indulok.
Egy vasgolyó mint hold ragyog az égen.
Létrafokon ülnek angyalok,
mint tyúkocskák a láthatatlan éjben.
Te elkísérsz, éjt a virradat,
és átkarolsz, mint álmodót az álom,
és vár majd minket ott az ég alatt
az emlékeinket…
Leírás
Megpróbállak most leírni.
De nem az arcra koncentrálok.
Nem is karcsú alakodra.
Van benned valahol egy árok.
Nem is benned, ott a térben,
ahol a lényed fokozódik,
ahol egyszerre úgy van jelen
ahogyan a part beleomlik
a tengerbe: külön tőle, együtt vele,
pontosan…
ahogy vagy
Én azt tudom, hogy volt idő,
amikor annyi voltál,
akár egy égbe reppenő,
Urat dicsérő zsoltár.
De ennek most már vége van,
visszatértél a földre,
és úgy szól hozzád a szavam,
ahogy vagy, anyaszülte.
Valami, ami van
Egyre kevesebb a rím, egyre hiánykeltőbb a ritmus.
Egyre jobban érzem sima beszédemen a dadogást.
A dadogást, mely kevesebb a dadogásnál.
A beszédet, mely kevesebb a hallgatásnál.
Tegnap reggel hozzád mentem.
A vonat úgy siklott a ködben,
mintha beleveszni…
Szó
Minden egyes szavam leírták már mások.
Minden egyes szavam el lett sokszor mondva.
Hogy nevezzelek meg? Olyan mintha már sok-
sok százezer éve megneveztek volna.
Pedig csupán egy szó, egyetlenegy kéne.
Olyan, ami nem volt, s nem lesz többé még egy.
Mint a kelő napnak…