Elégetem a nyarat,
- száraz rozmaringszál –,
és nyomában nem marad,
csak csöpp rozmaringillat,
aztán az is elszáll.
***
Elégettem hát a nyarat
és pernyéje szült felleget
a fellegből eső fakadt
ím le a földre az csepeg
s ha jól nézed a cseppeket
meglátod múló önmagad
s a most még szunnyadó telet.