78.
Ezek a mesék a kezdeti idők felolvasásait helyettesítették, amikor a férfi, aki szerelmes volt a saját hangjába, elalvás előtt egy-egy regényfejezettel vagy novellával ringatta álomba a feleségét. Akkoriban tényleg volt a hangjának varázsa, amellyel hatni tudott rá, ahogy testének és szellemének minden egyes megnyilvánulásával hatott. Nem más ez, mint puszta kémiai hatás, amely bizonyos ingerszükséglet miatt az agyban az erre érzékeny embereknél kiváltódik. A nőnek akkor erre volt szüksége, mert ezek az ingerek megszűntek létezni a korábbi kapcsolatában, a koffeinmentes kávé megszokása már kezdett kevéssé válni számára, szervezete valódi függőségre vágyott. Ez így persze túl steril, s mint minden tudományos megállapítás egyoldalú. A tudománynak mindenre van magyarázata, amire pedig nincs, arról olyan tudományos pedantériával hallgat, mintha a hallgatás lenne a magyarázat. A szerelemre nincs magyarázat, hiába tudjuk működését kémiai szinten diagnosztizálni. A szerelemben igenis tükröződik valami a lélekből, ha megfoghatatlanul is, tudománytalanul. A nő azért szeretett bele a férjébe, mert kifáradt az előző párkapcsolata, és alkatilag szüksége volt egy újra, különben elszáradt volna, mint egy locsolatlan növény. A férfi azért szeretett bele a nőbe, mert évek óta egyedül élt, és úgy ápolta magában egy új párkapcsolat vágyát, ahogy magányos emberek a féltett szobanövényeiket. Ez így lélektanilag megmagyarázható. De arra nincs magyarázat, hogy miért éppen egymásban találták meg azt, amit (vagy akit!) kerestek. Mert a férfinak olyan hangja volt felolvasás közben, mint egy vidéki művelődési házakban versösszeállításokkal haknizó fővárosi színésznek. Igen, de a színészbe mégsem szeretett volna bele a nő. Mert a nő egyik metszőfoga egy gyermekkori baleset következtében műfog volt, ami sajátos bájt kölcsönzött a nevetésének. Igen, de másnál ezt a férfi egyszerű foghibának tartotta volna. Kémia. Igen, de… Igen. De. Amire nincsen magyarázat, azt magyarázat nélkül kell elfogadni, mint bizonyos természetfölöttinek vélt, vagyis a természet valódi jellegéhez tartozó jelenségeket.