Pierre de Ronsard (1525-1585)
Ronsard utolsó verse
El kell hagyni házat, gyümölcsöst és kertet,
Vázát és vasvillát, mit kézműves csinál,
És az utolsó dalt, ha eljön a halál,
Úgy dalolni el, mint hattyúk énekelnek.
Kész! a sorsfonalam már letekeredett,
Éltem, a nevem pedig hírnévre talált,
Tollam az égre szállván csillagjeggyé vált,
Távol a sok hívságtól, mely félrevezet.
Boldog, ki nem volt, boldogabb, kit a semmi
várja vissza, ám a legboldogabb, aki
Krisztusa mellé angyalként térhet,
Elhagyván földi testét, mely nem több mint sár,
S mellyel a sors, Szerencse és a Végzet jár,
szabaddá válva mint puszta lélek.
