82.
Amikor végre személyesen találkoztak, a barátja arról beszélt, milyen kezelések várnak rá. Kemoterápiáról beszélt, de arról is, hogy nem biztos, hogy akarja. Lehet, hogy alternatív gyógymódot választ. Van egy ismerőse. Egy ismerősének az ismerőse. Egy ismerőse ismerősének az ismerőse. És az tud valamit, amitől nem hull ki a haj, és a daganattal egyetemben nem megy tropára a szervezet. Ettől ő egy kicsit megnyugodott. Annyira meggyőző volt, amit a barátja mondott. Meggyőző, megnyugtató. Jó volt őt látni, amint arról beszél, hogy nem hagyja, hogy kihulljon a haja, mintha nem is a rák, hanem a haj lenne a lényeg.
A haj. A barátja haja, ami nem szabad, hogy kihulljon. Az első felesége haja, a boszorkánytinccsel, néhány fehér hajszál a fekete zuhatagban. Amikor újra látta az első feleségét, vagy tíz évvel a válásuk után, nem volt ott a hajában a tincs. Festve volt a haja, divatos gesztenyebarnára mázolva, napszemüveget viselt, és elment mellette a Kálvin téren. Ő is elment mellette, ő sem állt meg, ő is napszemüvegben volt. Forró nyári napon, tíz vagy tizenöt évvel a válásuk után. Az jutott eszébe, hogy így megy-e el vajon majd a második felesége mellett is, egyszer, ha majd elváltak és eltelik tíz vagy tizenöt év?
A haj. A barátja haja, aminek nem szabad kihullania. A második felesége haja, aki melíroztatta, amikor megismerte. Szőke sáv volt a hajában, a barna hajában, nem boszorkánytincs. Szőke sáv, amely fölváltotta a korábbi egyhangú barnaságot, amit ő csak fotóról ismert. Mint kiderült, az a barnaság is festve volt. Mi igazi? Később a második felesége megnövesztette a haját, és festetlenül hagyta, annak az átmenetnek a színében, amilyen egy nyári búzamező alkonyati fényben.
A barátja hajának barna színe volt. Egyszerű semmilyen barna. Találhatna hasonlatot rá, de nem kell hasonlat. Nincs hasonlat egy haj színére, ami ki fog hullani. Nem szabad, hogy kihulljon. Arra gondolt, hogy tényleg a haj a fontos. Ha nem hull ki az a haj, a baj sem lehet akkora.
