a nagyon-fáj
halál persze kívül-belől leselkedő
de legfőképp a fájdalom csak egyre nő
és mint egér menekülhetsz mindhiába
nem az öl csal hanem megöl ez az ára
annak hogyha szeretsz ámde képtelenség
színezi a létet mint az elborult ég
olyan komor lett hirtelen a valóság
elhervadtak kint a kertben mind a rózsák
tél van most bár noha tavasz csend és halál
és a csendbe belesikolt a nagyon-fáj.
