A negyvenéves férfi

Szonett a lassúságról „Lassan szeress s szeretni fogsz sokáig” fogát vájja beléd a bölcselet ki lassú víz mossa a köveket s csak várni kell s a vér is vízzé válik   Így Lőrinc barát szava zeng örökké mert tudja ő mitől döglik a légy belénk plántálja hát ő…

Csak a képzelet Tél volt akkor még bár voltaképp tavasz mert a februárból március lett éppen így lettünk egymásé mi a két kamasz eggyé vált bennünk az idő észrevétlen tavasszá lettünk egy hosszú tél után nyárt áhítottunk és nem tudni az őszről hosszú…

Körbe a csendet A szék, amelyen ültél tegnap. Az ágy, amelyen ott feküdtél. A valóság, hogy vagy, mert nem vagy. A hit, mely erősebb a hitnél. A pohár, melyből mind kiittad a benne lévő gyümölcslevet. A lakás, amely arról hírt ad, hogy nem csak az van, ami lehet. Az…

Kettős szonett kettőnkről Nem látom be, hogy még mi kell, és azt sem látom be, miképp. A hang most bennem nem felel, és nem áll össze még a kép. A végtelenből elszakít, s a végest rejti most a kín, ha szeretnél más valakit, ha elfelednéd vágyaim, ha nem lennék már…