ne
ne többet hogy csak mert karácsony
és hogy most majd eljön az angyal
s nehogy minket sírva találjon
nem örömtől sugárzó arccal
ne többet hogy így mindent lehet
mert ez a rend szeretjük egymást
amíg az én kenyerem eszed
csak mi lehetünk neked hagyj mást
s amíg pókerarc mögé bújva
kezed selyempapírt bontogat
láthatatlan kéz egyik ujja
mutatja rajtad a foltokat
s míg lelked sírástól meggörbed
csak a szót mormolod ne többet
