A negyvenéves férfi naplója
Hálókocsin nem lehet a mennyországba menni, a poklot pedig egyedül kell megjárni. Olcsó tanulságok, de elkerülhetetlenek az emberélet egy bizonyos pontján. Egyvalamit nem szabad: megsértődni a világra, minden felelősséget áthárítani rá. A világ olyan, amilyen, te viszont olyan vagy, amilyenné hagyod, hogy a világ tegyen. Ne kuncsorogj hálókocsijegyért a mennyországba, és ne siránkozz azon, hogy egyedül kell pokolra menned. "Az élet emlékműve a semmi.", írja Z. T., kortárs költő. Nem igaz. Ez nem más, mint kapuzárási pánik, az élet elmúlása okozta frusztráció. Az élet emlékműve maga az ember mindazzal, amit átélt, mindazzal, ami történt vele és főként történt benne. És ez akkor sem semmi, ha az ember elmúlásával látszólag semmivé lesz.
