HTML

A negyvenéves férfi

szövegek, versek, én magam

Friss topikok

  • Kollarik: @Foxglove: Köszönöm szépen :) (2015.04.01. 19:43) vers
  • Kollarik: @Foxglove: ;) (2015.02.03. 06:44) Felolvasás
  • Foxglove: Kár, mert lehet, hogy Álomkórásszal közben izgalmas dolgok történnek a Franzstadtban. :( (2015.01.23. 19:31) pár beszéd
  • Kollarik: @Foxglove: Boldog új évet neked is, Foxi! :) (2014.12.31. 23:11) BÚÉK
  • Foxglove: Javíthatatlan vagyok, nem? Akkor viszont: boldog karácsonyt! :) (2014.12.21. 20:24) karácsony

Címkék

A hóhér felesége (remix)

2013.03.23. 08:15 Kollarik

28.

 

Ott állt Lucas, a halász az ágy lábánál, nézte Bartot és Jolandát, zöldes fényt sugárzott magából, rothadó halszaga volt, és megszólalt. Azt mondta:

- Sose lesz a tiéd!

Lassan mondta, nehézkesen formálva a szavakat, Lucas, a halász nem volt a szavak embere, mindig is nyögvenyelősen, időnként dadogva beszélt, de most mintha még a szája is tele lett volna valamivel, alvadt vérrel, a föld alatt benyelt sárral, vagy semmi mással, mint egy másik létezési forma, a halál görcsös erőfeszítésével. Ki tudja, talán nem könnyű halottnak lenni, különösen, ha erőszakos halált halt az ember, nem könnyű halottnak lenni, és nem könnyű holtan beszélni. Ám van olyan közléskényszer, amely felülírja a nehézségeket. Lucason látszott, hogy nehezére esik a beszéd, de az is látszott rajta, hogy mindennél nagyobb szükségét érzi a beszédnek.

- Sose lesz a tiéd!

Ennyit mondott, és aztán elhallgatott, mint aki mindent elmondott ezzel a nyúlfarknyi mondattal.

Bart pedig feküdt az ágyon, izomtól dagadó, ám aggastyánmódra erőtlen karja csüggedten hevert Jolanda oldalán, és arra gondolt, hogy igaza van. Igaza van Lucasnak, a halásznak, bármit tehet, Jolanda nem lesz az övé. És ez egy pillanatra olyan indulattal töltötte el, hogy a legszívesebben felpattant volna, átrohan a tömlöcbe, soron kívül előrángatja a következő elítéltet, és darabokra tépi. De nem tette. Sőt azt sem tette, amit még szintén szíve szerint tett volna: kiugrani az ágyból, és nekirontani Lucasnak, vagyis Lucas, a halász szellemének. És azt sem tette, amit a legeslegjobban diktáltak az ösztönei: felrázni Jolandát, és üvöltve vonni kérdőre. Nem tette Bart, a hóhér, mert hiába tudott tudatosan alig valamit a világ dolgairól, annyit ösztönösen érzett, hogy ez az a kérdés, amire nincs válasz. Jolandától semmiképp. De hátha van valamilyen válasz Lucastól, a halásztól, Jolanda előző férjétől, akit Jolanda meggyilkolt. És ezért Bart, a hóhér Lucasra szegezte meggyötört tekintetét, és várt még tőle valamit, akár csak egy nyúlfarknyi mondatot, ám ami mindent megmagyaráz. De Lucas, a halász, pontosabban Lucas, a halász kísértete újra csak állt és hallgatott, mint aki mindent elmondott, ami lényeges. És aztán eltűnt az első hajnali fénysugárra. 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kollarik.blog.hu/api/trackback/id/tr895163628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Foxglove 2013.03.23. 12:17:03

Bart és Jolanda története lassan véget ér, de mi van a mi Korponay barátunkkal -meg a Negyvenévessel- a nagy rendben és csendben? :)

Kollarik 2013.03.24. 23:27:16

@Foxglove: Ugyan, Foxi, hol van még Bart és Jolanda vége... Korponay nevűt viszont nem ismerek. Csak nem Korompayra gondolsz? :) Korompay, Kollarik és a 40 éves most épp a hasukat süttetik a dél-francia tengerparton, jobbnál jobb borokat isznak, Krúdyt olvasnak és Jékely-verseket, miközben a háttérben egy olyan jazz quartet muzsikál nekik, amelyben Coltrane és Charlie Parker szaxofonozik, Miles Davis trombitál, Thelonious Monk zongorázik, Charles Mingus nagybőgőzik és Art Blakey dobol. Szóval elvannak, köszönik szépen, kivettek egy kis szabadságot. :)

Foxglove 2013.03.25. 08:51:29

Hát ha eközben az sem zavarja őket, hogy itt a nyájas olvasó lassan a nevükre sem emlékszik már, akkor tényleg sikerült teljesen kikapcsolódniuk, ami nemcsak örvendetes, hanem irigylésre méltó is. Boldog húsvétot! :)

Kollarik 2013.03.25. 09:42:17

@Foxglove: Hogy őket mi zavarja, nem tudom. Viszont az biztos, hogy a kalandjaik nem kiabálnak most megírás után. Lehet, hogy nem is fognak. Van olyan, hogy bizonyos irodalmi figurák szavatossági ideje lejár, kiütközik rajtuk a szürkés árnyalat, ami a csokinál a kakaóvaj, a irodalmi hősöknél viszont a megszokás. Márai valami olyasmit írt az irodalmi munkásságával kapcsolatban a Naplójába, amikor végleg elhagyta Magyarországot, hogy nem tudja, mi lesz, de ha lesz valami, biztosan más lesz, mint ami addig volt. Ilyet szeretnék én is. Megint eljött egy nagy fokú fáradtság. Jó lenne valami új, de ahhoz ötlet kell és energia. Most mindkettőből kevés van. Kéne kiadó is, mert az biztosan adna impulzust. Egyszóval Korompay, Kollarik és a 40 éves (talán) búcsút int, de remélem, lesz más. Valami olyan, mint a Kelta keringő. Addig is boldog húsvétot neked is, Foxi! :)
süti beállítások módosítása