A negyvenéves férfi

Elégetem a nyarat, - száraz rozmaringszál –, és nyomában nem marad, csak csöpp rozmaringillat, aztán az is elszáll. *** Elégettem hát a nyarat és pernyéje szült felleget a fellegből eső fakadt ím le a földre az csepeg s ha jól nézed a cseppeket meglátod múló…

Újabb nyár múlt el nélküled, újabb két hónap a hegytetőn, és most elfog a szédület: megint elmúlik, de el nem jön.   Nem jön, hiába múlik el, nyár volt és hiába itt az ősz, engem magával nem visz el, időm az időben nem időz.   Ülök a kertben, hull a…

                                    B. E.-nek kint a gangon ülnek ketten kéz a kézben mozdulatlan ülnek ketten ott a fényben míg az élet ülnek ottan   tűn a fény és jő az éjjel az…

Harmadik út (második rész) Megállt a vaksötét állomáson, és megvárta, amíg elindul és tovatűnik a kis piros, aztán ő is útnak indult. Ösztönösen tudta, merre kell mennie, pontosabban nem támaszkodhatott másra, mint az ösztöneire. Tudta, hogy ki kell kanyarodnia a főútra,…

59.   Eleinte tényleg csak teltek a napok, de nem múltak. Olyan volt akkoriban az idő, mint egy durcás kisfiú, akit büntetésből beállítottak a sarokba, és már akkor sem mozdul, ha engedélyt kap rá. Nem érzékelte a napszakok változását. Vagy még inkább mindent az esti…