Hetedik út
9.
Erre gondolt Kollarik, miközben a metró befutott egy állomásra, ő pedig látta, amint az első felesége kiszáll azzal a valakivel, akivel beszélget, valami férfival, és elindulnak még mindig Kollariknak háttal a feljárat felé. Kollarik gondolkodás nélkül kapta magát, és utánuk eredt. Rohant utánuk, és még a mozgólépcső előtte utolérte őket, és egy kissé túl heves mozdulattal elkapta hátulról az első felesége karját. „Magdi!”, mondta.
Magdi megfordult, és nem Magdi volt - hanem Juli. Kollarik körül összeszűkült a tér. Hirtelen teljes pánik tört ki rajta, mint olyankor mindig, amikor a pillanat hevében sikerült lemagdiznia Julit, amitől Juli joggal kapta föl a vizet, eleinte csak nevetett rajta, ironikus megjegyzéseket tett, de aztán volt, amikor tényleg megharagudott, amikor már többedszerre fordult ez elő, most azonban más volt a helyzet, nemcsak pánik volt, de víznyelő is, Kollarik ott állt a víznyelő szélén, és érezte, mindjárt elmerül, de most már végleg, többször nem lehet büntetlenül kijönni a víznyelőből, főleg ha az ember a második feleségét nézi az elsőnek. „Juli”, dadogta Kollarik, „hát te?”, majd ránézett a Juli melletti férfira, aki értetlenül figyelte a helyzetet. „És ő?!”, mondta Kollarik, mert egyszerre mindent megértett. A helyzetet, az időpontot, amikor más normális ember már rég otthon van, csak ő mászkál még, akinek meghalt a nagyanyja, és a felesége, aki sosincs otthon. Hát ezért nincs otthon. Nézte a férfit, aki közben egy kicsit ellépett tőlük, és a Férfit látta. Az egykori vasárnap délelőttöt látta, és várta a bejelentést.
„Mit csinálsz itt, Kokó?”, kérdezte Juli meglepetten, de Kollarik érezte a hangjában növekvő feszültséget, „Arról volt szó, hogy otthon találkozunk.” Otthon, gondolta Kollarik, ahol te soha nem vagy, de mondani csak azt mondta: „Te mit csinálsz itt?! ilyenkor…”, és próbált nem kiabálni, mert minden egyértelműségével együtt végtelenül kínosnak érezte a helyzetet. Most viszi el a Férfi a második feleségét, miközben ő az elsőt hajkurássza. A kör bezárul, a sors ismétli magát, igenis léphet az ember kétszer egyazon posványba.
