A negyvenéves férfi

11. Voltaképpen itt kezdődik Lyon, a valódi, a megírandó. Az, amelyik nincs egy útikönyvben, sőt semmilyen más könyvben sem. Az a Lyon, amelynek csak úgy van köze a Fourvière domb római színházához vagy a régi negyed gótikus házaihoz és kisvendéglőihez, ahogy az ember élete…

Egy utazás margójára Ha nem jöhetsz a két karomba Hát öleljen át a Tevere Csókolja végig tested Róma És ölelkezz bátran te vele   Egy hétre nyugton adlak neki Ígérem, féltékeny nem leszek Utcáin sétáld magad te ki Hiszen minden út oda vezet   S ha néha-néha…

10. Úgy éltem a tizenharmadik emeleten, mint Montaigne kastélya toronyszobájában, csak éppen Montaigne sztoicizmusa nélkül. Bár gyanítom, hogy a sztoikusok, s talán maga Montaigne is, valójában végtelenül sebzett és érzékeny lelkek voltak, akik védekezésképpen találták ki a…

Őrizzen így Bár volnék, mint akár Keats oly örök, akinek vízre lett írva neve, miként a versben, melyet a görög vázához írt: a nem hallott zene is jelzi azt, hogy megállt az idő, mert ami szép az örökké igaz, hát így bújik a szépségből elő a néhány verssor, mely…

9 Mindez persze túlzás. Az első perctől fogva, hogy a lakásba betettem a lábamat jártam onnét le a városba, hiszen azzal kezdődött lyoni életem, hogy el kellett mennem órát tartani az egyetemre. És ahogy a kisdiák, telve szorongással, szeptember első napján kénytelen…