Simán el tudnám képzelni énekelve is, hasonló hangulatban, de másként is: peterfybori.hu/track/d-lel-tt-k-a-k-dba
Az első sorok után rögtön ez jutott eszembe. :)

@Enchantée: :)

Ma éppen Proustra gondoltam (és a madeleine-re), majd olvasom ezt a címet (meg, ami utána jön)...

@impatiens: „Gyermekkoromban”, gondolta indultában, „sokáig nehezen aludtam el, és olyankor néha Álmos altatott. Emlékszem, egyszer a szüleim színházba mentek, és ő vigyázott rám. Valami süteményt mártott teába, azt mondta, ha megeszem, rögtön álomba merülök. Rém gusztustalan volt, inkább elaludtam, csak ne kelljen ennem belőle.” (Részlet egy elkészült regényből)

@Kollarik: ?

@impatiens: semmi, semmi, csak Proust meg a madeleine. :)ez jutott eszembe a kommentedről, ez a tényleg létező részlet a nemrég befejezett regényemből. egy szelíd kis Proust-paródia (mármint ez a részlet), egyszerűen azért, mert Proust nekem is fontos. ennyi.

@Kollarik: nem lehetett volna egyszerűen megmondani Álmosnak, hogy kösz, nem? :)

@Kollarik: A kérdés a nemrég befejezett regényre vonatkozott. Mikor olvashatjuk? (Egy "szelíd kis Proust-paródiát" már álmomból felkeltve is megismerek, jó tanárom volt.)

@caffelattefrancese: jaj, tejeskávé, ne játszd az álnaivát... :)

@impatiens: nem mondod?... :) hogy mikor lesz nyomtatásban olvasható, a kiadótól, ill. annak szerkesztőjétől függ. befejeztem, elküldöm (eddig csak részleteket láttak belőle), és attól kezdve az ő térfelükön van a labda.

@Kollarik: tudom, tudom, álmosnak sohasem mondunk nemet
inkább gyorsan elalszunk
mythe de l'éternel retour...

@caffelattefrancese: na, tejeskávé, ez meg már kultúrsznobság, nem is műveltségfitogtatás...