Tiszta szívás
Van apám is, anyám is,
tudja isten: hazám is,
bölcsőm volt, nincs szemfödőm,
szemem mégis elfödöm.
Harmadnapja zabálok,
noha nincsen reá ok,
húsz esztendőm hol van már,
szétdúlta rég a tatár.
Kellhetek bár bárkinek,
ördöngössé nem tehet,
szívem tiszta, ez a baj,
ember tőlem meg nem hal.
Nem fog senki felkötni,
azt mondják majd: „Ez itt ni,
ez az kinek a szívén
nem termett: csak költemény.”
