A negyvenéves férfi

25.   Aznap éjjel történt ez, amikor Bart rádöbbent, hogy hiába öleli Jolandát. Hiába öleli, álmában sem az övé.             Nem tudatosan döbbent rá, miként az életét sem tudatosan élte. Úgy élte az életét, mint…

24.     Aztán egy éjjel mégis visszajöttek a kísértetek. Pontosabban egy kísértet jött vissza, és talán nem is vissza-, hanem először, mert Bart nem ismerte fel.             Jól ismerte a kísérteteit, még ha egy…

23.   Bart az éjszakákat szerette legjobban. Olyankor lehetett Jolanda igazán az övé. Mert egyébként hiába volt az övé, hiába tehetett, tett meg vele bármit, nem volt az övé. De amikor Jolanda elaludt (és Bart pontosan megérezte azt a pillanatot, amikor Jolanda végre tényleg…

Jolanda imája Kérlek, Uram, add meg nékem: Add vissza a békességem! Tedd, hogy megszeressem Bartot, mert velem őt nagyon bántod, s vele és magammal engem, tedd azt, hogy megszerethessem! Vagy hogyha ezt nem teheted, add a kezembe a kezed, szorítsd, kérlek, jó erősen, s engedd Bartot…

22.   És aztán ott voltak az éjszakák Bart oldalán. Miután túlestek a szükséges rosszon, amit Bart mint férfi akart tőle, de nem mint férfi vett el, ám egy idő után, tűnhetett bár ez az idő Jolanda számára végtelennek, csak véget ért, de aztán, a szükséges rossz…

21.   Bart, a hóhér maszatolt. Úgy tette magáévá Jolandát, ahogy korábban senkit még, soha, s ahogy Jolandát sem senki soha még. Nem is magáévá tenni akarta, hanem valami mást, valami többet. Azt, hogy ne csak Jolanda legyen az övé, ami bár nehezen elviselhető, de…