A negyvenéves férfi

58.   - Vettük egyáltalán Chateaubriand-t az egyetemen? - Fogalmam sincs, hogy ti vettétek-e, mi igen. Csak éppen nem olvastam el. Az ember belefullad az ilyen szerzőkbe. Életemben nem aludtam el könyvön, de a Mémoires-on igen. Pedig magyarul próbálkoztam vele, de úgy se. Úgy…

57.   Mért pont Chateaubriand? Nehéz megmagyarázni, egyben könnyű is. Valami megfogta, amikor a Síron túli emlékiratokat olvasta. Mémoires d’outre-tombe, így olvasta persze, a szemináriumra így kellett, így várta el a tanár, aki alig volt idősebb nála, vagyis pont annyival,…

56.   Már csak azt kívánta, legyen, ami lesz, jöjjön, aminek jönnie kell, hasadjon meg a föld, dőljön össze a világ, csak legyen már valami, ne csak ez a kínzó semmi, ez a bűntudatos gyötrődés, nem múló görcs a gyomrában. Tudjon végre aludni, enni, inni normálisan, ne…

Harmadik út (első rész)   Kollarik ott állt a vásárhelyi állomáson, melyet már ismert előző napról, amikor vonata befutott oda. Ott állt, de valójában mégsem egészen ott állt, hanem egy másik állomáson, amely kevésbé volt korszerű, legalábbis a megváltozott kor…

Talán ez még tényleg kellett: meghempergettetni nem szurokban és tollban, hanem valamiféle mézes-édes borban, mely megmérgezi a lelket.   Elálmosít, elandalít. Úgy hat a lélekre, akár egy édes álom, és ébredés után sem tudni azt, hogy ál-lom, sok-sok hosszú…

55.   - Bretagne? Mért pont Bretagne? - Mert különleges hely. Nagyapámnak az volt a rögeszméje, hogy elutaznak Bretagne-ba nagyanyámmal, aki majd beletaszítja egy szikláról a tengerbe. Ez lett volna számára a szép halál. - Kicsit giccses. És elutaztak? - Azt hiszem, egyszer…